20. Fejezet

Szenvedély

Reggel egyedül térek magamhoz, a saját szobámban. Lassan nyitogatom a szemeim, majd belém csap a felismerés, hogy mindjárt kigyulladok. Ledobom magamról a melegséget árasztó takarót, és megkönnyebbülten sóhajtok fel, amikor friss levegő éri a bőrömet. Kimászok az ágyból, Sehun pólója a hátamra ragad az izzadtságtól, ezért első utam a fürdőbe vezet, hogy vegyek egy hideg zuhanyt.

Felfrissülve, egy rövidnadrágban és egy trikóban ballagok le a lépcsőn, Sehunt keresve. Leérek az alsó szintre, és a konyhából egy harminc év körüli nő köszön rám.

- Jó reggelt, kisasszony! – mosolyogva meghajol.

- J-jó reggelt...? – értetlenül pislogok. Ő meg ki?

- Végre felébredtél, Csipkerózsika – Sehun lép ki a boltív alól, de ott meg is áll.

Egy egyszerű térdnadrág és egy fehér póló van rajta, de valahogy ma olyan más, ezért elidőzik rajta a tekintetem. Érdekes fejet vághatok közben, mert elmosolyodik. Ó, megvan! Mogyoróbarna tincsei most nincsenek beállítva, egy frufru pihen a homlokán, ami igazi kisfiús külsőt kölcsönöz neki.

- Mr. Oh, kérnek valamit enni? – az idegen nő kedves hangja töri meg a csendet.

- Nem, csak Hyeri kisasszonynak kellene a gyógyszere – sejtelmes mosollyal pillant rám.

Gyógyszer? Milyen gyógyszer kell nekem? És ki ez a szimpatikus hölgy?

Megpillantom az ismerős dobozt a konyhapulton, és egyre kellemetlenebb a szituáció. Hát persze... a fogamzásgátló...

Egy pohár víz kíséretében leküldöm a pirulát a torkomon, közben Sehun mellém lép, és átkarolja a derekam.

- Vegyél fel egy fürdőruhát, és találkozunk a medencénél – a fülembe súgja, majd egy puszit nyom a halántékomra, és elenged.

Elpirulok, amint eszembe jutnak a medencés emlékek.

A fehér bikiniben kilépek a kertbe, és a megszökés gondolata nélkül megyek a medencéhez, ahol Suho napszemüvegben integet az egyik napozóágyból. Az örömömet nem tudom elrejteni, mosolyogva megyek oda hozzá, és leülök a mellette lévő napozóágyra.

- Hogy vagy?

- Egész jól – nem tudom elrejteni a szélesedő mosolyom.

- Ó, hát ezt jó hallani - vigyorog. - Sehun jól bánik veled?

- Ühüm – bólintok. – De hol van? – körbenézek.

- Az előbb ment be, gondolom mindjárt visszajön – vállat von.

- Hogy csempészted a párnám alá azt a könyvet? – a kérdés azonnal kibukik belőlem, amint eszembe jut.

- Megtaláltad? – kuncog. – Vigyáztam, hogy ne bukjak le Sehun előtt, oda akartam adni neked, de még aludtál, ezért inkább a párnád alá tettem.

- Ravasz...

- Mr. Park mesélte, hogy mi történt amikor nála voltatok... – elkomolyodik, a hangja sokkal halkabb. – Miért döntöttél úgy, hogy Sehun mellett maradsz?

- Öhm... – zavaromban a lábaimat nézem. – Igazából nem tudom, de azt érzem, hogy kezd megváltozni... Azt hiszem, jó hatással vagyok rá.

- Ezzel egyet értek. Egy ideje sokkal nyugodtabbnak, boldogabbnak tűnik – hirtelen elhallgat. – Jön.

Csendben maradok, mindketten úgy teszünk, mintha nem is foglalkoznánk egymással. Felsikítok amikor Sehun hirtelen felkap, és velem együtt a medencébe ugrik. Feljövök a víz alól, és Suho nevetése csapja meg a fülem, Sehun pedig csak vigyorog rám.

- Ez gonosz volt – játszom a sértődöttet.

- Ez gonosz volt – utánozza a hanglejtésem.

A derekamat átkarolva magához húz, majd megcsókol. Megkapaszkodok a nyakába, és viszonzom az édes csókját. Csak egy gyors kóstolgatás az egész, majd a szemeimet kinyitva megpillantom Suhot, aki a napszemüvegét megemelve, tátott szájjal bámul ránk. Megmosolygom az arckifejezését, majd Sehun váratlanul a fenekemre csúsztatja a kezeit, erősen megmarkolva húz közelebb magához, a fürdőruhán keresztül érzem a merevedését.

- Sehun... – fegyelmezően suttogok. – Ne most, Suho is itt van...

- Ó, tényleg – a nyakhajlatomba csókol. – Meg is feledkeztem róla.

A következő pillanatban be is csobban mellénk az említett, a képünkbe fröcsköl némi vizet, és ezzel elindítja a háborút.

Kifáradva, vizesen terülök el az egyik napozóágyon, és figyelem ahogy Sehun a medencéből kiérve, rögtön magára terít egy törölközőt, hogy eltakarja a felsőtestét. Suho a mellettem lévő ágyra, ő pedig rám fekszik, háta a mellkasomnak nyomódik, kipréselve belőlem a levegőt.

- Összenyomsz – nyögöm alatta.

- Nem baj – kényelmesen elhelyezkedik.

A sorsomba beletörődve elhallgatok, de szerencsére hamar gondol egyet és felül, így a súlya már csak a csípőmre terhelődik.

- Amúgy ki az a nő? – halkan kérdezem.

- Ki? – értetlenül fordul hátra.

- Bent.

- Ja, ő Mrs. Choi, a bejárónő. Vasárnaponként jön, hogy kipucolja a házat.

Ó, szóval ma vasárnap van... az időérzékemet teljesen elvesztettem.

- Megyek, hozok valamit inni, hogy ti addig nyugodtan kibeszélhessetek – Sehun hangja komoly, de egy mosoly árnyéka vetődik az arcára.

Felkel rólam, majd elmegy, így kettesben maradunk Suhoval, aki rögtön a dolgok közepébe vág.

- Megcsókolt! – suttogja, izgatottságot fedezek fel a hangjában.

- Öhm... tudom? – értetlenül pislogok.

- És azt is, hogy ez mit jelent? – felvonja az egyik szemöldökét, visszaveszi a napszemüveget.

- Nem.

- Te vagy az első, és az egyetlen.

- Hogy mi?! – elkerekednek a szemeim.

- Már mindent értek – elégedett mosollyal dől hátra, kezeit a feje alá teszi. – Egyszer szóba jött a téma, akkor mondta, hogy még soha senkivel se csókolózott, és nem is fog, amíg nem találkozik az igazival... Ezek szerint téged tart az igazinak.

Én vagyok az első, akivel csókolózott?! Ahhoz képest egész profin csinálja...

- Hű... – nem jutok szóhoz, egy buta mosoly kúszik az arcomra. – De ő azt mondta, hogy volt már barátnője.

- Nem igazán. Azok a lányok inkább csak dugótársak voltak. Egyiket se csókolta meg, és nem is hagyta, hogy ők megtegyék.

Hm... Hát először nekem se hagyta... Suho köhint egyet, ezzel jelez, hogy Sehun jön, ezért nem is mondok semmit.

- Sikerült a pletykálás? – a kezében lévő tálcát leteszi a két napozóágy közti kisasztalra.

- Meg se szólaltunk – Suho sunyi vigyoráról ordít, hogy hazudik.

Mindhárman elveszünk egy-egy poharat, nagyokat kortyolok a jéghideg limonádéból.

- Lassabban – Sehun megfogja a kezem, elhúzza tőlem a poharat. – Megfájdul a torkod, és nehezebben tudod majd lenyelni a-

- Ki ne mondd! – szól közbe Suho.

Szerencsére nem lett kimondva az utolsó szó, de így is érzem, hogy rákvörös az arcom, Sehun pedig csak vigyorog, és elengedi a kezem. Gondol egyet, lovagló ülésben a csípőmre ül, és ő is beleiszik a poharába.

- Ezek a mai fiatalok... – Joonmyun csóválja a fejét.

- Hallgass, öregember!

Ha most nem nevetnének, én azt hinném, hogy komolyan nekiállnak veszekedni. Nem tudom, hogy mitől ilyen jó barátok, de öröm nézni őket.

A fürdőzés kimerített, a víz ez alatt a pár óra alatt kiszívta minden erőmet, de teljesen megérte. Olyan jókedvet és boldogságot láttam Sehunon, amit eddig elképzelni se tudtam, ezért a mosolyt le se tudom vakarni az arcomról, de nem is akarom.

- Gyere át az esti meccsre – Sehun ledobja a válláról a törölközőt közben az idősebb felé fordul. – Én előtte szobára viszem ezt a nőszemélyt, hogy addigra már aludjon, és ne zavarjon minket – gyermeki szórakozottsággal pillant le rám, én pedig érzem, hogy vörösödök.

- Hülye – morogja Joonmyun a láthatatlan bajsza alatt, majd elmosolyodik.

Int egyet, kilép az ajtón, és Sehun azonnal felkap, a karjaiban tartva elindul felfelé a lépcsőn. Erősen kapaszkodok a nyakába, lábaimat szorosan tekerem a dereka köré.

- Reggel óta kívánlak, ezért most a szuszt is kidugom belőled – kéjesen suttogja a fülembe.

Elkerekedett szemekkel nézek a válla mögé, már előre félek, de közben vágyom is rá – egy bizonyos kereten belül. 

Benyit a szobájába, de azonnal meg is torpan.

- Elnézést, uram – meghallom Mrs. Choi hangját. – Egy pillanat, és végzek az ágyneműcserével.

- Csak nyugodtan végezze a dolgát, inkább megyünk a másik szobába.

Ennyiből azt is mondhatta volna, hogy „Nem gond, máshol is meg tudom dugni”.

Átvisz az én szobámba, az ágyba dől velem, és az orromat azonnal megcsapja a friss öblítő illata. Sehun egyből a nyakamra tapad, durván megszívja a bőröm.

- Au! – felszisszenek, eltolom magamtól a fejét.

- Na – lebiggyeszti az ajkát, úgy néz ki, mint egy hisztis kisfiú.

- Finoman, mert ez fájt.

- Sajnálom – elmosolyodik.

Visszahajol a nyakamhoz, és ezúttal gyengéd puszikkal halmoz el, kezeivel pedig az oldalamat simogatja. Gyengéd érintéseire azonnal reagál a testem, a bikinim alsó része most nem a víztől kezd nedvesedni.

Ágyékát lassú mozdulatokkal, folyamatosan hozzám dörgöli, a fürdőruha anyagán keresztül érzem a kemény merevedését, ez által még jobban lüktetnek az alfelemben lévő izmok. Imádom amikor ilyen gyengéd és óvatos. Valami megváltozott, olyan erős bennem a vágy, hogy most azonnal érezni akarom ahogy megtölt. Cselekszem, a nyakától elindítom lefelé az egyik kezem, és férfiasságára markolok. Felnyög, majd a nyakamba kuncog.

- Milyen türelmetlen vagy.

- Érezni akarlak – sóhajtom.

Fogalmam sincs mi ütött belém. Úgy hallom a saját szavaim, mintha valaki más mondaná ki őket. Hallom, hogy Sehun visszafojt egy újabb kuncogást, majd felegyenesedik, a lábaim között térdel. Lomha mozdulatokkal bontogatja ki a bikinim alsó részét, pimasz mosolyán látszik, hogy direkt húzza az agyam.

- Sehun – határozott hangon próbálom sürgetni.

- Nyugalom... Mindent a maga idejében.

Vigyorogva élvezi a köcsög, hogy ilyen módon kínozhat. Lehunyom a szemeim, és próbálok türelmesen várni. Gyerünk már! Eloldja a csomókat mindkét oldalon, sóvárogva nyögök amikor az anyagot kihúzza alólam. Ujjai óvatosan érnek a bejáratomhoz, végigsimít rajtam, de éppen csak súrol, hogy kicsesszen velem.

- Azt a kurva, te nem viccelsz – hangján érződik a mosolya. – Már most milyen nedves vagy...

- Kérlek – a takarót markolászva nyöszörgök, és közelebb tolom Sehunhoz a csípőm.

- A farkamat kéred? – erőteljesen rám nyomja a tenyerét, keményen dörzsöl. – Azt szeretnéd, hogy dugjalak meg? Hm?

- Igen... – mocorgok, nem bírok nyugton maradni.

Elveszi a kezét, pillanatokkal később már férfiasságával köröz a nyílásomnál. Már ennyitől is élesen felsóhajtok. A testem ég, remegve epekedik Sehun után. Lassan kezd behatolni, alig nyomódik belém, de máris ki húzódik.

- Sehun! – frusztráltan szólok rá.

Halkan felnevet, végül megkegyelmez, és óvatosan, de határozottan merül el bennem a teljes hosszával. Jólesően felnyögök, fölém hajolva megcsókol, és belemorran a csókba, amikor a csípője mozogásba lendül. A nyakát átkarolva szorosan húzom közelebb magamhoz, mohón falom az ajkait, de ennyivel nem érem be, ezért a nyelvemmel befurakodok a szájába. Érzem, hogy elmosolyodik, de az ő nyelve örömmel elfogadja a tánc felkérést. Hosszú perceken át ízlelgetjük egymás nyálát, majd váratlanul gyorsabb ütemet diktál odalent, és hangos nyögéssel szakítom meg a csókot. Lábaimat összekulcsolom mögötte, ezzel még gyorsabb mozgásra késztetem.

- Ah! Sehun! – szinte sikoltom a nevét, teljesen megfeledkezve arról, hogy Mrs. Choi a szomszéd szobában tartózkodik.

- Nem tudom, mi lett veled – elfogy a levegője, ezért elhallgat –, de ez nagyon tetszik.

Erősebben lök egyet rajtam, amitől még szorosabban kapaszkodok belé. Teljes súlyával rám nehezedik, mellkasa súrolja a melleimet, és ettől ismét csak nyögök. Ajkaival megint a nyakamat célozza be, a fejemet oldalra biccentem, hogy könnyebben odaférjen. Nedves párnáival csókolgat, néhányszor gyengéden belém harap, majd a nyelvével végigszánt, egészen a fülemig, amitől a gerincem mentén kiráz a hideg. Közvetlen közelről hallom a halk zihálását, forró leheletével perzseli a bőrömet, a csípője végig tartja az ütemet, és a testem szinte már lángol alatta. A fejem teljesen kiürült, élvezem a több pontból áradó, kellemes érzést.

Mindkét kezével benyúl a hátam és az ágy közé, majd velem együtt átfordul, így én kerülök felülre anélkül, hogy kicsúszna belőlem.

- Lovagolj – kéjsóvár hangon utasít.

Felegyenesedek, az eddigi iramnál lassabban mozgok rajta. A szemeimet résnyire nyitva nézek le rá, alsó ajkamat beharapom.

- Ah... – jóleső nyögéssel veti hátra a fejét.

Előrébb dőlök, hogy gyorsítani tudjak, tenyereimmel bizonytalanul támasztom meg magam Sehun mellkasán, de úgy tűnik nem zavarja. A szolid csípőmozgásom gyors rugózásra cserélődik, amitől egyszerre nyögünk fel.

- Ahzt a kurva... – úgy préseli ki magából a szavakat, levegő után kapkod.

Kezeivel megmarkolja a derekam két oldalát, és még gyorsabb tempóra késztet. Akárhányszor leülök, tövig hatol belém, az ágy is felveszi a ritmus, velem együtt rugózik alattunk. Nem fogom vissza magam, minden kikívánkozó hangot kiengedek, a felemelő érzéstől muszáj sóhajtoznom és nyögdécselnem.

Perceken át lovagolok, az izmaim fáradnak, de a közelgő orgazmus késztet arra, hogy folytassam. Sehun egy mély sóhajjal ül fel hozzám, a derekamon pihenő kezei megfeszülnek, ezért lassítok. Szorosan átölel, ajkaimra tapad, óvatosan kóstolgat, de még mindig irányít. Lassú tempóban, előre-hátra mozgat magán. Átkarolom a nyakát, viszonzom a csókját, és a vad egymásnak-esésünk átmegy szeretkezésbe. Az ingerek kevésbé intenzívek, de a kellemes érzés ugyan úgy fodrozódik a gyomromban.

- Miért ilyen jó veled? – alig hallhatóan suttog a számba.

Nem vár a válaszomra, tovább csókol, de ha akarnék, akkor se tudnék erre a kérdésre válaszolni.