18. Fejezet

Újabb perverzió

 Már kint hallom Sehun bosszús őrjöngését, csendesen lépek be a házba, és látom ahogy a hajába túrva mászkál, másik kezében a telefont tartja a füléhez.

- Apa, ha nem tűnt volna fel, kurvára nem tudok megnyugodni! – kiabál. – Nem! Ne mondogasd ezt, mert-

Elhallgat amint megfordul és észrevesz. A telefont elrakja a zsebébe, egyszerre látok rajta megkönnyebbülést és aggodalmat, miközben hozzám siet, majd szorosan átölel.

- Úgy örülök, hogy itt vagy... – a hangja ezúttal sokkal nyugodtabb, halkabb. – Mi történt? – eltol magától, hogy a szemembe nézhessen.

- Válaszoltam a kérdéseikre, mondtam, hogy te nem kényszerítettél semmire, és lezárták az ügyet, mondván, hogy félreértés volt a bejelentés – mosollyal leplezem a hazugságot.

Felsóhajt, az aggodalom eltűnik az arcáról, és az ajkai mosolyra húzódnak. Egy tincset tűr a fülem mögé, majd keze megpihen a nyakamon.

- Féltem, hogy elveszítelek...

Lehajol, és egy gyengéd csókot lehel a számra, amin érzem a pillanatnyi nyugalmát. Eltávolodik az ajkaimtól, de az arca közel marad az enyémhez, és valami fura, kifürkészhetetlen módon csillognak a szemei.

- Felavatjuk az ágyamat? – ördögi mosollyal néz.

Meg se várja a válaszom, meglepettségemben sikoltok amikor felkap, és elindul velem felfelé a lépcsőn. Csimpaszkodok rajta, mint egy majom, és csak arra tudok gondolni, hogy nem akarok a szobájába menni azzal a tudattal, hogy egy undorító hüllőt tart odabent.

- S-Sehun... várj... – erősebben kapaszkodok a nyakába amikor benyit az ajtón és felkapcsolja a villanyt.

Nem válaszol, de nem akarom lebuktatni magam, hogy én már jártam itt, ezért nem is szólok semmit. Lopott pillantást vetek a terrárium felé, megnyugszom amikor látom, hogy benne van az a dög. Csak egy hatalmas, sárga testet látok végignyúlni az üveg mögött.

- Az mi? – úgy teszek, mintha nem tudnám.

Sehun megfordul, hogy lássa mire gondolok.

- Ő Oscar.

- Oscar? – hosszasan bámulom.

- Ühüm. Egy burmai piton, ennél nagyobb lesz, még kicsi – lelkesen informál.

Még kicsi?! Ez neked kicsi?!

- Más kutyát, vagy macskát tart, te meg egy ilyen... – keresem a megfelelő szavakat, de ő már most kuncog –, egy ilyen veszélyes dögöt?

- Nincs méregfoga, legfeljebb összeroppantani tudna – érződik a hangján, hogy jól mulat rajtam.

Tovább bámulom a kígyót, fehér alapon citromsárga színű, négyzet alakú foltok vannak rajta végig az egész testén, a hossza ránézésre legalább két méter, és olyan vastag, mint a két karom együttesen. Visszataszító.

Sehun türelmesen vár amíg szemezek a döggel, majd megfordul, és velem együtt az ágyba dől, majd ajkaival egyből rá is tapad a nyakamra, mohón szívogatja, akár egy pióca. Felsóhajtok a kellemes érzéstől, kezeimmel a pólója aljába markolok, és elkezdem lehúzni róla, de ekkor rögtön felmorran.

- Ne – elszakad a nyakamtól, hátához nyúl a kezemért, de nem engedem, hogy elvegye onnan.

- Miért ne? – sértődötten pislogok.

- Mert nem akarom.

- Sehun... láttam már, nem kell tovább rejtegetned – győzködöm.

- De így rosszul érezném magam.

Lemondóan sóhajtok, elengedem a pólóját, közben ő összeszűkített szemekkel néz, mintha gondolkozna valamin. Hirtelen felpattan, és kimegy a szobából.

- Sehun? – ne hagyj egyedül ezzel a döggel!

Feltámaszkodok a könyökeimre, és Oscart nézem, aki halál nyugodtan sütkérezik a terráriumban lévő infralámpa alatt. Sehun visszajön, kecses szökkenéssel ugrik az ágyba, ami a huppanástól rugózik egyet, majd a lábaim közé térdel, és felmutatja a fekete alvómaszkot.

- Nem akarom – elutasítón nézek félre.

- Ez rajtad lesz, vagy marad a pólóm, te döntesz – szigorú a hangja.

- Ha felveszem, hozzád érhetek? – pimaszul pillantok vissza.

- Talán...

Rábólintok a dologra, felteszi rám a maszkot, és a szemem világa megszűnik. Vetkőzés hangjait hallom, majd két hideg kéz simul felfelé a combjaimon, feltűrve ezzel a ruhám alját.

- Még egy lány se feküdt ebben az ágyban – halkan suttogja, közben a ruhát a hasamig felgyűri.

- Miért? – sóhajtom, az érintésétől mindenhol libabőrös vagyok.

- Mert egyik se volt méltó rá.

Felültet, hogy áthúzza a fejemen a ruhát, majd a melltartót is leveszi rólam, és egy csókkal dönt vissza az ágyba. Karjaimat a nyaka köré fonom, belemosolygok a csókba, mert a póló helyett a bőrét érzem. Vadul tépi az ajkaim, egyik kezével az oldalamat cirógatja, a másikkal mellettem támaszkodik. Nyelvét megérzem a számban, nyála összekeveredik az enyémmel, miközben nedves izmaink egymást simogatják, dörzsölik. Hosszú perceken át csókol, az oldalamat cirógató keze lejjebb siklik, egészen a bugyimig. Benyúl az anyag alá, simogatni kezd, amitől a csókba nyögök, elfordítom a fejem, hogy levegőhöz jussak, de ő követ, és tovább csókol. A gyomromat körülvevő izmok megfeszülnek, a derekamban erősödik a jóleső bizsergés, a testem kezd hevülni, és odalent is egyre nedvesebb vagyok.

Sehun megszakítja a csókot, apró puszikkal indul lefelé, miközben én halk sóhajokkal próbálom rendezni a szapora légvételeim. Learaszol a nyakamon, át a szegycsontomon, le a két mellem közt, és a szeméremdombomig meg se áll. Kezét kihúzza a bugyimból, majd leveszi rólam a vékonyka anyagot. A hasamon összefont ujjakkal várom, hogy történjen valami, és meglepetten nyögök fel, amikor két ajkat érzek a csiklómra nyomódni. Finoman csókolgatják az idegcsomót, majd hirtelen beszívják, és egy nyelv szánt végig rajta. Szaggatottan nyögök fel, mindkét kezemmel a takaróhoz kapok, és erősen megmarkolom. Szinte érzek minden egyes ízlelőbimbót, ami végigszánt rajtam, majd az ajkak elengedik érzékeny pontomat, és ezúttal egész nyílásomon halad át a nedves izom. A hátam ívbe feszül, elemelkedik az ágytól, és két nyögés között igyekszem levegőhöz jutni. Sehun átlépi a határt, és mélyen belém nyal, amitől egész testemben megremegek. Kezek tapadnak a csípőmre, hogy egy helyben tartsák, közben a nyelv újra és újra végigsiklik rajtam, majd a bejáratom belső felét is feltérképezi. Szüntelenül nyögök, egyre magasabbra repít ez az érzés, már a gyönyör előtti szakadék szélén vagyok, amikor hirtelen abbamarad a kényeztetésem, Sehun felkel az ágyról. A hátam visszaereszkedik a matracra, mély sóhajokkal próbálom lenyugtatni a bennem lévő, átható érzelem-kavalkádot. Néma csend, majd kis idő elteltével besüpped az ágy, ahogy visszatérdel a lábaim közé. Az egész testem ledermed, a levegő is a tüdőmbe szorul amikor hangos sziszegést hallok az ágy végéből.

- Sehun! – rémülten kiáltom a nevét, miközben egy csúszós, nehéz test ereszkedik a hasamra.

- Maradj nyugton – Sehun hangja lágy, de nem tud megnyugtatni. – Ne ficánkolj, és ne hangoskodj, mert azzal megijeszted.

Szemeimet összeszorítom a maszk alatt, a pánik csak felerősödik bennem, ahogy érzem azt a dögöt felfelé kúszni a testemen. ÚRISTEN! Belül sikítok, amikor az a dög lecsúszik a vállamon, át a nyakam alatt, majd vissza rám, és a mellkasomon megpihen a feje, néha hallat csak egy-két szisszenést. Ajkaimat is összeszorítom, hogy visszatartsam a feltörni készülő visításomat, és mozdulatlan vagyok annak ellenére is, hogy szívem szerint most futnék amerre látok. Terítékre került Sehun újabb perverziója: úgy szexelni, hogy közben egy bazinagy kígyó súlya nehezedik rám. Nincs időm túl sokáig gondolkozni ezen, mert váratlanul megérzem a férfiasságot, ami lassan hatol belém. Egy nagyobb adagnyi levegőt engedek ki az orromon, nyögni akarok, de nem merek.

- Ne izgulj, nem lesz semmi baj – Sehun a hangja alapján ismét jól szórakozik rajtam. – Bízz bennem.

- Megnyugtatna... – nagyot nyelek –, ha látnálak – gondolatban összecsapom a két tenyerem, hogy milyen jó húzás ezt mondani.

- Biztos? Akkor Oscart is látni fogod – nem értem miért, de halkan kuncog.

- Biztos.

A megerősítésemre lassan hajol fölém, majd egy óvatos mozdulattal veszi le rólam az alvómaszkot, aztán érzem, hogy visszaül a sarkaira, a lábam között. Hezitálok, de végül kinyitom a szemem, és meglátom a sárga dögöt. A feje mozdulatlanul van a mellkasomon, és a nyelvét néha látom egy pillanatra, de olyan, mintha a szemével egyfolytában engem bámulna. A teste átmegy a nyakam alatt, a melleim között folytatódik, elterül a köldököm mellett, majd a bal oldali, felhúzott lábamon át már Sehun vállán van, a tarkója mögött megy át a másik vállára, majd két hurkot vetve rá, a jobb oldali bicepszén végződik a nyálkás test. Megborzongok a látványon, ahogy ez a dög „összeköt” minket, de próbálok inkább Sehun mosolyára koncentrálni.

- Bízz bennem – próbál nyugtatni. – Nem lesz baj.

Megfogja a derekam, még közelebb húz magához, majd lassan kezd mozogni bennem. Becsukom a szemeim, de ekkor hirtelen eluralkodik rajtam a félelem, az orromon át hevesen kapkodok levegőért. Még egyszer sem találkoztam kígyókkal, most pedig itt van rajtam ez a hatalmas dög, és a rettegésem elnyomja az élvezetet, amit Sehun odalentről nyújt. Résnyire nyitom a szemeim, tekintetünk találkozik, és egy biztató mosolyt villant felém, miközben a csípőjével tartja a lomha tempót. Nem fogja hagyni, hogy bajom essen. Bízom benne... Bízom benne... Bízom benne... Az arcát figyelve ezt kántálom magamban, és a fejemben tomboló pánik szép lassan kezd múlni, a finom lökésekre koncentrálok, amiktől a spirálozódó érzés egyre jobban erősödik bennem. Sehun minden mozdulatán fokozza az erősséget, míg végül lassan, de keményen és határozottan, tövig merül bennem. Lehunyom a szemem, halkan sóhajtozok, néha egy-egy nyögés is kiszökik a számon. Perceken át tartja ezt az ütemet, az érzés el is feledteti velem, hogy egy pikkelyes dög van rajtam, de mindig újra eszembe jut a tény, amikor sziszegést hallok a mellkasom felől. Csak Sehunra koncentrálok, és az alfelemben lévő kellemes bizsergésre, ami hullámokban erősödik, párhuzamosan Sehun mozgásával. Megbízom benne, és a félelmem helyét valami teljesen más vette át, megváltozott a helyzetem nézőpontja. Lehet, hogy én is aberrált lettem, de kifejezetten teszik, hogy egy hüllő teste fonódik körénk, miközben szexelünk. Hoppá! Hirtelen megint rám tör egy ismerős érzés: az építőkockák újra feltűntek, szorgosan kezdenek az építkezésbe a gyomromban. A kockák dupla sebességre kapcsolnak amikor Oscar megmozdul rajtam, halk szisszenésekkel indul a feje a vállam irányába, ez által a teste már teljesen a nyakam köré tekeredik, de nem szorít, ezért nem is érdekel.

Most már egyenesen a fülem mellől hallom a hangját, villás nyelve néha meg-megérinti a nyakamat. A közelségétől még hevesebben dobog a szívem, a bőröm még forróbbá válik, és még érzékenyebb vagyok mindenre. Élesebben hallom Sehun sóhajait, a hüvelyem is forrósodik a férfiassága körül.

- Ne szoríts – zihálja. – A kurva anyád, ez fáj...

Résnyire nyitom a szemeim, és látom, hogy Oscar vége – ahol a karjára van tekeredve – erősen szorítja őt. Sehun arcán tükröződik a fájdalom, de nem törődik vele, kezei a derekamon maradnak, és tovább döfköd.

- Sehun – nyögöm a nevét, amikor érzem, hogy a nyakam körül engem is kezd szorítani.

Fölém hajol, egy gyors, de óvatos mozdulattal elveszi a nyakamtól, majd a könyökeire támaszkodik, így a rakoncátlan dög az ő vállára kúszik föl.

Bátran átkarolom a nyakát, nem érdekel, hogy közben a csúszós, pikkelyes testhez is hozzáérek, és Sehunt közelebb húzom magamhoz. Ajkaival az enyémre tapad, lassan csókol, de odalent még mindig hevesen mozog bennem. Az építőkockáim most egy vár helyett magát a Titanicot építik fel, a hajó egyre nagyobb és nagyobb. Az izgalom, hogy egy kígyó fonja körbe a testünket nagyot dob az adrenalin szintemen, ez által a szex keltette gyönyörön is, a mámor tengerében lubickolok tőle, a saját kis hajómon. Sehun elszakad az ajkaimtól, növeli a tempót, amitől az eszemet vesztve kezdek szüntelen nyögdécselésbe. Kemény és gyors lökéseitől kiürül az elmém, megfeledkezek mindenről, és csak azt figyelem, ahogy az utolsó kocka is a helyére kerül. Az elkészült hajó egy ideig vígan szeli a habokat, majd hirtelen elé kerül a jéghegy, és darabjaira törik. Minden izmom megfeszül, a körmeimet Sehun hátába mélyesztem, amitől ő fájdalmasan felnyög, és az orgazmus keltette cunamitól újra meg újra összehúzódik körülötte a hüvelyem, ennek hatására ő felmorran, és lüktető férfiasságából belém lövell a forró magja.

- Az a kurva... – zihálja erőtlenül.

Teljes súlyával rám nehezedik, ezzel kettőnk közé szorítja Oscar testét, aki továbbra is nyugodtan sziszeg Sehun vállán. Elér a tudatomig, hogy egy rohadt kígyó társaságában tett a magáévá, és ettől nevetnem kell, de csak egy visszafogott kuncogást hallatok. 

Percek telnek el, de Sehun még mindig kimerülten kapkod levegő után, de felegyenesedik, és lebontogatja rólunk a dögöt, hagyja, hogy a földre kússzon, majd lefekszik mellém. Az oldalamra fordulok, és figyelem ahogy csukott szemmel pihen. Közelebb csúszok hozzá, a karjával magához ölel, és egy puszit nyom a homlokomra.

- Most már bízol bennem, ugye? – elmosolyodik, de a szemei csukva maradnak.

A szavai hallatán fogom csak fel, hogy ez nem egy újabb perverziója volt, hanem egy bizalmi játék.

De mégis miért fontos neki a bizalmam?